A tervezetben összefoglaltak alapján csak azok a tanulók felvételizhetnének a gimnáziumokba, akiknek az átlaga az alapiskola nyolcadik osztályának második félévében, illetve a kilencedik osztály első félévében nem volt rosszabb 2,0-nél. A jegyek átlagába nem számolnák bele a nevelési tárgyakból megszerzett osztályzatokat. A jó teljesítményen kívül a diáknak a felvételi vizsga feltételeit is teljesíteni kellene. A tárcavezető eredetileg 1,5-ös átlagnál húzta volna meg a határvonalat, de "megenyhült a szíve". 

Čaplovič a szakközépiskolákra való felvételt is megszigorítaná.  Azt szeretné, ha az érettségivel végződő szakközépiskolákra csak olyan diákok jelentkezhetnének, akiknek az  átlaga nem rosszabb 2,75-nél. Az új szabályok 2014 szeptemberétől lépnének életbe. 

A tárcavezető új alapokra helyezné azt is, mikor lehet egy diákot felvételi vizsga nélkül felvenni a középszintű oktatási intézménybe. Tudniillik a középiskolák nagy hányada egyáltalán nem hirdet felvételi vizsgákat, bármilyen teljesítménnyel felveszi a képzésre jelentkező diákot, a fejkvóta rendszer miatt. Jelenleg a középfokú oktatási intézmények maguk határozzák meg felvételi követelményeiket. „A középiskolákba csak azt a diákot lehet majd felvenni felvételi vizsga nélkül, aki a kilencedikesek országos tesztelésén mindegyik tantárgyból legkevesebb kilencven százalékos sikert ért el“- írja az oktatási tárca a tervezethez fűzött magyarázatában.

A törvénymódosítás megengedné egy alacsonyabb szintű középfokú képzés elvégzését azoknak a diákoknak is, akik valamilyen okból nem végezték el az alapiskola kilenc osztályát. Čaplovič a szakképzést a munkapiac követelményeihez kívánja igazítani és meg akarja oldani a „felesleges szakok“problematikáját is. A feltüntetett célok érdekében az iskolák kötelesek lennének figyelemmel kísérni és nyilvánosságra hozni a végzőseik érvényesülésére vonatkozó adatokat.